Hírarchívum

Így zenél és táncol a "Z-generáció"

A mai fiatalok kultúrájának szerves részét alkotja a zene világa: nagy mennyiségben és széles választékban fogyasztják, szinte minden tevékenység mellé.A mai fiatalok kultúrájának szerves részét alkotja a zene világa: nagy mennyiségben és széles választékban fogyasztják, szinte minden tevékenység mellé.

Az új zenéket háromnegyedük a barátoktól, ismerõsöktõl szerzi be, de a "Z-generáció" tagjaihoz méltóan minden második fiatal már az interneten, ingyenes fájlcserélõ programokon keresztül jut hozzá újabb és újabb dallamokhoz. Fizetõs oldalakat viszont alig 6%-uk használ. A hagyományos CD-vásárlás még nem ment ki teljesen a divatból, minden negyedik fiatal CD-boltban vásárol, és minden huszadik interneten rendeli meg a zenei albumokat. A gyors technológiai fejlõdésnek köszönhetõen a fiatalok meglehetõsen sok zenehallgatási eszköz közül választhatnak, és választanak is. A legtöbben számítógépen hallgatnak zenét (60%), ezt követi az mp3 lejátszó (43%), majd holtversenyben a rádió és mobiltelefon (38-39%). Minden harmadik fiatal CD-n, DVD-n vagy televízión ismerkedik a zene világával.

Zenehallgatással hétköznap a legtöbben (40%) 1-2 órát töltenek, de hétvégén akár napi több mint 5 órát is erre szán minden tízedik fiatal - fõleg a tizenévesek. A bevált stílusirányzatok, mint a pop, rock vagy diszkózene mellett a zenei paletta széles spektrumát ismerik a mai fiatalok.

A zenehallgatás során sok fiatal választása esik a magyar elõadókra, bár 10-bõl 7 fiatalnál a külföldi zenék vannak túlsúlyban. A külföldi elõadók közül PitBull, Madonna, Rihanna és David Guetta mellett Lady Gaga az abszolút kedvenc, míg a magyarok közül a Tankcsapda, Ákos, Tóth Gabi és Majka vezet.

Baráti társasággal és házibulikon szeretnek a legtöbben (68%) zenét hallgatni. Minden hatodik fiatal számítógépezés, internetezés közben feltétlenül hallgat zenét, amit érdekes módon jobban szeretnek a szórakozóhelyen vagy koncerten történõ zenehallgatásnál is. Ez jól mutatja, hogy a zenehallgatás nem önálló, más tevékenységet kizáró programként jelenik meg a fiatalok körében, hanem sokkal inkább a mindennapi élet része. A 15-25 évesek fele például pihenéshez, kikapcsolódáshoz is zenét hallgat, nagy részük pedig házimunka vagy takarítás közben rakja be kedvenc számait (39%).

A fiatalokra jellemzõ megosztott figyelem a tanulásnál, munkánál is megjelenik: 31%-uk tanuláshoz, 10%-uk olvasáshoz is zenét hallgat. Ez a fajta tanulás-zene párosítás leginkább a budapesti tizenévesek stílusjegye.

Viszonylag kevesen (a fiatalok csupán 14%-a) játszanak vagy játszottak valamilyen hangszeren. Az önkifejezés effajta formáját legtöbbjüknél a gitározás és a zongorázás jelenti. Leggyakrabban zeneiskolában tanultak meg hangszeren játszani (46%), harmaduk pedig otthon a szülõktõl vagy ismerõsöktõl. Többségük maximum 1-2 vagy 3-4 évig kitartó, utána abbahagyják a tanulást.

Hasonló a helyzet a tánctanulással is: 1-2 év után a tanulók fele abbahagyja. A megkérdezett fiatalok legnagyobb hányada néptáncot tanult, melyet a modern és latin-amerikai táncok követnek. Bár a 15-25 évesek 95%-a hallgat zenét, táncolni már csak kicsit több mint fele szokott, azon belül is általában a lányokra és vidékiekre jellemzõ ez leginkább. A bulikon és fesztiválokon kívül sokan bálokon vagy tánciskolában szeretnek táncolni.

Ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az elmúlt 3 hónapban készített az Ipsos, a 15-25 év közöttieket reprezentáló 500 fõ személyes módon történõ megkérdezésével.

Forrás: Ipsos