|
|
(Szerzői Jogi Törvény 76.-79. §)
I. A hangfelvétel előállítójának fogalma
A hangfelvétel előállítója az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy előadás hangjait (vagy más hangokat) első ízben rögzíti. Itt természetesen nem a rögzítés technikai értelemben történő megvalósításán van a hangsúly, hanem azon, hogy ki vagy mely jogi személy kezdeményezte a rögzítést, tette meg a szükséges intézkedéseket és állt helyt úgy pénzügyi, mint jogi értelemben a rögzítés megvalósulása érdekében.
II. A hangfelvétel előállítójának jogai
A hangfelvétel előállítók jogainak egy része kizárólagos engedélyezési jog, más részük díjazás iránti igény. A kizárólagos engedélyezési jog lehetővé teszi, hogy a hangfelvétel előállítója hozzájárulást adjon másnak az általa előállított hangfelvétel felhasználásához, és meghatározza a hozzájárulás megadásának feltételeit, de azt is hogy a felhasználást megtiltsa. A hangfelvétel előállítójának "díjazás iránti igénye" azt jelent, hogy ezeket a felhasználásokat a hangfelvétel előállítója nem tilthatja meg, de a felhasználásra tekintettel díj illeti meg. Díjigényüket kizárólag közös jogkezelő szervezetük (MAHASZ) útján érvényesíthetik ( a közös jogkezelésről bővebben a B. pontban szólunk)
- A hangfelvétel előállítója az alábbi felhasználások vonatkozásában rendelkezik kizárólagos engedélyezési joggal:
- Többszörözés: a hangfelvételről, vagy annak másolatairól nem lehet másolatokat készíteni a hangfelvétel előállító hozzájárulása nélkül, tekintet nélkül arra, hogy a másolat milyen célra, formában, időlegesen vagy tartósan, a hangfelvétel valamely részéről vagy annak egészéről készül. Egyetlen kivétel van ez alól, mégpedig a magáncélú másolás, ennek lehetőségét és megengedettségét azonban igen szűkre szabja a Szerzői jogi Törvény, amikor a következőképpen rendelkezik:
33.§ (2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű (hangfelvétel) rendes felhasználására is indokolatlanul nem károsítja a szerző (hangfelvétel előállító) jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
(3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.
35.§ (1) Magáncélra bárki készíthet a műről másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adattárra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére.
(3) Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről számítógéppel, illetve elektronikus adathordozóra mással készíttetnek másolatot.
A Szjt. fent idézett szakaszaiból nyilvánvaló, hogy több olyan fajta másolat, amelyet a közfelfogás szívesen minősít "magáncélúnak", valójában nem az. A "magáncél" szerzői jogi értelemben nem azt jelenti, hogy a "megrendelő" vagy a másolat elkészítője magánember. Nem minősül például magáncélúnak a másolat, ha azt ellenszolgáltatás ellenében készítik, hiszen a másolat "anyagi haszonszerzés céljából" készül. Ugyancsak nem minősül magáncélúnak a másolat - még akkor sem, ha a magánszemély saját maga készíti el a másolatot -, ha a másolat felhasználása nyilvánosan történik. Leegyszerűsítve: magáncélú a másolat, ha azt a magánszemély a tulajdonát képező, másolat készítésére alkalmas berendezésével, saját,- tehát semmiképpen nem nyilvános bemutatás - céljára készíti.
A magáncélú másolás tehát szűkre szabott kivételt jelent a FŐSZABÁLY alól, mely így hangzik:
A HANGFELVÉTEL BÁRMILYEN TÖBBSZÖRÖZÉSÉHEZ A HANGFELVÉTEL ELŐÁLLÍTÓJÁNAK - ÉS TERMÉSZETESEN SZERZŐJÉNEK - HOZZÁJÁRULÁSA SZÜKSÉGES.
A nem kereskedelmi forgalomba hozatal céljából, de nem is magáncélra történő többszörözéshez (zenegépben történő felhasználás, illetve lemezbemutató céljára történő felhasználás) a MAHASZ-tól lehet hozzájárulást szerezni. A fizetendő jogdíjmértékeket a MAHASZ a Magyar Közlönyben (2001./4-es szám) megjelent jogdíjközleményben tette közzé. A jogdíjközleményt a MAHASZ weboldalán is el lehet olvasni. ( link )
- Terjesztés
A terjesztés fogalmát az Szjt. 23 szakasz (1) bekezdése a következőképpen határozza meg:
Terjesztésnek minősül a mű (hangfelvétel) eredeti vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra történő felkínálással.
A hangfelvételt csak terjesztési jog birtokában lehet forgalomba hozni, ideértve a hanghordozónak az országba történő behozatalát is. Így külföldön jogszerűen többszörözött példányok terjesztése Magyarországon jogszerűtlen is lehet, amennyiben az importőr nem rendelkezik terjesztési joggal.
- Hozzáférhetővé tétel (köznyelvi szóhasználattal: Internetes felhasználás):
Szjt. 76.§ (1) bekezdés c) pont:
"A hangfelvétel előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a hangfelvételt - vagy annak részét - vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg."
Az Interneten elterjedt MP3-as formátumba tömörített, letölthető zenei fájlok túlnyomó többsége nem rendelkezik a hangfelvétel előállítójának hozzájárulásával, és így a Szerzői Jogi Törvény előírásait súlyosan megsérti az ilyen tartalmakhoz történő hozzáférést biztosító személy.
- A hangfelvétel előállítója az alábbi felhasználások vonatkozásában rendelkezik díjigénnyel:
- Kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek sugárzása (rádiók illetve televíziók műsorában történő felhasználás)
- Kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítése (éttermek, diszkók, üzletek gépi, tehát nem élő-, zeneszolgáltatása)
Az 1. pontban pontban leírt felhasználások után fizetendő díjakat a hangfelvétel előállítók közös jogkezelő szervezete, a MAHASZ szedi be és osztja fel a jogosultak között. A felhasználás után fizetendő díjmértékeket és felhasználás egyéb feltételeit tartalmazó jogdíjközleményt a MAHASZ minden évben közzéteszi a Magyar Közlönyben (2001./4. szám). A jogdíjközleményt a MAHASZ weboldalán is lehet olvasni.
A 2. pontban leírt felhasználások után fizetendő jogdíjat a hangfelvétel előállítók részére is az Artisjus gyűjti be, a MAHASZ-szal kötött szerződés alapján, az Artisjus által közzétett jogdíjközleménynek megfelelően.
III. A hangfelvételek védelmi ideje
A hangfelvételek annak az évnek a végétől számított ötven évig részesülnek védelemben, amelyben a hangfelvételt először hozták forgalomba, illetve - ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt - annak az évnek a végétől számított ötven évig, amelyben a hangfelvétel készült.
IV. A hangfelvétel előállító, mint film előállító
A videoklipek olyan zenés filmalkotások, amelyek előállítói az általuk kereskedelmi célból kiadott hangfelvételeket használják fel a rövidfilmben. Az alább felsorolt hangfelvétel előállítók által készítette videoklipek felhasználásához a Phonojus Audio és Video Ügynökségtől (1113 Budapest, Harcos tér 5., telefon: 06 1 3914200) lehet hozzájárulást szerezni.
Chameleon Records/Fairtrade Kft.
CLS Kft.
Cross Roads Records/Brother Bt.
EMI Zenei Kft.
Etnofon Bt.
Eurovoice Bt.
Fekete Szemek Zeneműkiadó Bt.
Folkeurópa Kft.
Fonó Records Kft.
Gold Record Music Kft.
Gramy-H Kft.
Hammer Records/Súly Kft.
HMK Music Kft.
Hungaroton Records Kft.
Ko Records Bt.
Lamarti Kft.
La Ventana Kft.
Lazlo Kft.
Magneoton/mTON Kft.
Martini Music Records Produkciós Bt.
Narrator Records Kft.
Noé Bárkája Kiadó Rt.
Pop-System Kft.
Premier Art Records Kft.
Private Moon Records Kft.
R&R Bt.
Record Express Kft.
Rock Hard Kft.
Rózsa Records Kft.
Sony BMG Music Entertainment
Stefanus Kiadó Kft.
THX Kft./1 G
Tizenkéthang Kft.
TOM-TOM Kft.
UCMG Magyarország Kft.
Universal Music Kft.
VTCD Videoton Kft.
Warner Music Hungary Kft.
Zeneker Kiadó és Kereskedő Kft.
|
|
|
